2008. június 24., kedd

Költözik a blog

A nagy arányú tesztelési igények, meg még néhány jó ötlet miatt a blog itt folytatódik http://www.pllsystem.hu/news.php?cat.1

Egyúttal a használt cuccoktól is könnyen megválhatunk apróhirdetés útján ;)

Régóta terveztem, hogy egy olyan portált hozok létre, ami tényleg hasznos infokat közöl..belekezdtem.

2008. június 18., szerda

ANDRO ROXON 500 PRO




Adatok:

- játékstílus: offensive
- szivacsvastagság: 1,8/2,0/2,2 a borításon 2,3 mm (jelen esetben max.)
- szivacs keménység: ? (egyes adatok szerint 50 fok, más adatok szerint 40 fok)
- szivacs színe: fehér
- sebesség: 115/11
- pörgetés: 107/10+
- kontroll: 70/8
- szín: piros/fekete (jelen esetben piros)
- ár: 7.000.- Ft


A borítás felszíne optimalizált hálós szerkezet - ennek köszönhetően a játékos a legnagyobb dinamikával képes ütni. Pontosság és stabilitás, "csörgő" hang és egy tökéletes repülési görbe: az ezeket a hatásokat elérhetik, a gyorsragasztó mostantól fogva a múlthoz tartozik. Legnagyobb gyorsragasztó érzés és tartósság!
Tensor és Bios technológiát alkalmaz. Nem szügséges ragasztani.

Már a csomagolás nagyon hivalkodó, nem gondolná az ember, hogy ebben egy borítás lapul. Kibontás után az első, amin megakadt a szeme, hogy már az új szoft besorolásnak megfelelő jelölést használja egy keretbe téve. Kicsin megfogdosva, megnyomkodva a szivacs nagyon puhának tünt, a gumi pedig keménynek - olyan Jo Gold minőségű a gumi - ezt mondjuk én a Joola Xtra-hoz viszonyítva mondom.

A teszt fa egy STIGA Clipper Oversize. Én normál, nem vizesbázisú ragasztóval ragasztottam 2 rétegben - a ragasztáskor a szoft csak minimálisan púposodott fel. A felragasztás után az ütő súlya kismértékben növekedett, erről arra következtettem, hogy a borítás kicsit nehezebb az átlagnál, vagyis az Xtra-hoz viszonyítva. Az első ütéseknél a benyomásom az volt, hogy jó-jó, de semmi különös, semmi extra. Se több, se kevesebb, mint egy átlagos szoft. A borítást levettem és két nap múlva edzéshez ragasztottam újra 2 réteg ragasztóval. Ekkor már úgy nézett ki, hogy teljesen együtt dolgozik a fával (nekem az a tapasztalatom, hogy 2-3 ragasztás szükséges, hogy együtt dolgozzanak).
Nagy meglepetésemre, teljesen másképp viselkedett, az újabb ragasztás pozitívan hatott a szoftra. Tenyeres beütésnél nem kellett mást csinálnom (kicsit túlzás) csak beleütnöm a labdába, minden az ellenfél térfelén landolt. Csodásan lehetett irányítani, maximálisan kontrolálható volt a borítás. A hangja magas csörgő volt, ami kb. 2 óra játék után megszünt vagy kismértékben volt hallható. Amire vártam, az az extra a droppolásnál jelentkezett. Óriási vele droppolni, bárhogy beleteszed az ütődet, a labda gond nélkül átmegy. Ráadásul maximálisan irányítható, ura lehetsz a borításnak és az ellenfél labdájának. Miben nyilvánul ez meg?...A labdát az ellenfél átpörgeti, beleteszed az ütődet és ekkor jön a különlegesség...a labdát olyan ragadósan, kínai módra megfogja egy gondolatnyi időre, majd úgy pattan tovább, ugyanazzal a lendülettel. Azért nem mondom, hogy katapult-szerűen, mert ez teljesen más érzés. Ettől a tulajdonságtól az ember sokkal magabiztosabban, nagyobb önbizalommal teszi bele az ütőjét az ellenfél pörgetésébe. Ez óriási, hasonlóval még nem találkoztam. Asztalközelből az alacsonyabban repülő labdát is meg lehet ütni elég jó százalékkal. A pörgetés nagyon kellemes vele és a labda pörög, mégha nagy energiával is pörget az ember. Ezt azért írom, mert sok szoftnál a gyorsasága miatt, ha erőteljesen pörgetsz, nem lesz igazán pörgő a labda. Távolabbi játéknál már meg kell szokni a borítás ezen tulajdonságát (pl. dobálás), mert kihat erre is és néha lelassul a labda és a hálóba kerül. A nyesés falsos, a szervafogadásnál semmi extra nincs benne, úgy viselkedik, mint egy normál szoft. A fonák oldalnál a tulajdonságai és az érzéseim ugyanezek.
Egyes fórumokon ezt a szoftot a következőkkel teszik egyenlővé: Donic Jo Platin=Andro Roxon Pro 500=Tibhar Sinus

Vélemény:

Szerintem egy jól felépített és megszerkesztett borítás. Most egy ideig ezzel fogok játszani, megtetszett. Kimondottan tudom ajánlani azoknak, akik asztalközelből játszanak, droppolnak és pörgetnek, az ereje ebben rejlik. Kíváncsi lennék, hogyan viselkedik vizesbázisú ragasztással, mivel én csak hagyományos (VOC) ragasztóval próbáltam. Remélem sikerült érzékeltetni a szoft tulajdonságait. Nekem tetszik (ritka mostanában, mióta próbálgatásra adtam a fejem). :)

2008. június 14., szombat

A Tenergy 05-ről - még egyszer... (új teszt/takacslaci)

 A Tenergy 05-ől tudok most már én is (reményeim szerint érthető és hasznos) véleményt mondani.

előtörténet : hetekkel ezelőtt ideadták nekem egy Oversize fán próbálni, de egyáltalán nem éreztem jónak, nem is értettem az egészet... nem is véleményeztem inkább akkor.

De ma ezek után végre normál fejméretű, és számomra hozzávetőlegesen mérvadónak mondható fán tudtam kipróbálni - hacsak pár percig is - a Tenergy 05-öt ma...
Egy Waldner Senso Carbon fán volt... free chack-kel felragasztva, de már hetek óta fenn volt, tehát semmi tuning, csak maga a szoft "szárazon".
Amit tapasztaltam : tényleg olyan volt, mint amit a reklámja ír róla : olyan érzés volt, hogy a szoft "megfogja" a labdát, szinte beleharapott, és irányította, amerre én akartam, és ezt javarészt a "Springe Sponge" szivacs újszerű tulajdonsága okozta, ami jól dolgozott össze a High Tension-os gumival. 
A falsos indulópöriben volt valódi nagy fals, a szerva is jónak tűnt, a dropp nagyon kontrollálható volt.
Ha a fát, amin volt, off-  -nak nevezzük, akkor a Tenergy-vel olyan volt az összhatás kb., mint egy all+ - os fa jól sikerült gyorsítóragasztással, csak még kontrollálhatóbb.
"Csörr"-hangja nincs, de kit zavar, ha érzem, hogy a labda csak asztalra mehet... egyszóval kellemes meglepetést okozott, dícséretet érdemel a Tenergy 05.

2008. június 8., vasárnap

Stiga NCT Allround Wood próba utáni vélemény, leírás




A Stiga „NCT Allround” fájáról, játékban való viselkedéséről : 




A teszt így zajlott le : először hagyományos módon beragasztva próbáltam 2 réteggel csörgetve Sriver-L 2.1/Sriver EL max-al, és Sriver-L 2.1/Sriver-L 2.1-gyel is. Legalább olyan gyors, mint egy Energy Wood, és egyáltalán nem nevezhető allround-nak, inkább nagyon is támadónak. Túlságoan is lövi a labdát, az ív kevés, de az érzés, főleg az első kontra ütéseknél olyan, hogy „HŰ, DE JÓ”…
Viszonylag puha a labdába ütés érzése, és nagyon konzisztens a labdaérintés, a Sweet Spot igazán nagy.
Nagyon hamar elmegy a labda az ütőről. A két Sriver-L-es verzióban valamivel több fals jelentkezett, de még mindig kissé kevés volt az ív. Az ütő elég könnyűnek érződik, nem mértem le a súlyát, lehet hogy a nagyon jó súlyelosztása miatt érződik könnyűnek.
Normál „csörgető ragasztás” esetén nagyon nem ragad fel a szoft, alig marad rajta, a gyári felületkezelés miatt, (amit a „fehér, vizes” ragasztókhoz találtak ki úgymond), ezért én leoldottam róla a lakkot óvatosan, fimonan. A fa külső rétege önmagában jól ragasztható, felragad rá a borítás szivacsa rendesen, ha már lakktalanítva van. Egyébként kimondottan vékonyak a külső rétegek, tehát smirglizni pl. nem ajánlott.
Következő alkalommal ragasztás nélkül (pontosabban : 1 vékony réteg gyorsító rag. , de jól megszárítva) próbáltam, Sriver-L 2.1/Stiga Mendo Energy 2.0-val. A Sriver-L-es oldala meglepően fogós érzésű volt, oda ment a pörgetés, ahová akartam. A húzott mozdulatú, és a részben „csörrentős” mozdulatú pörgetésekre is alkalmas volt az ütő. A Sriver-L-nél puhább, gyárilag lassabb, de katapultosabb szivacsú Mendo Energy-s oldal esetén ez már nem volt igaz. Sokkal kevésbé volt íves viselkedésű pörgetésben, nagy kockázat volt vele pörgetést elvállalni, mondhatni nem is ment vele jól…
Az ütő nem rag. ilyen módon való tesztelése előtt közvetlenül egy 2 réteg hagyományos "csörgető-gyorsító" ragasztóval beragasztott Sriver-L 2.1/Sriver-EL max-al játszottam Butter Forte fán. Nos, ehhez képest is GYORS volt a nem ragasztott NCT Allround… Főleg a nem célirányosan megütött, csak ütőszöggel irányított labdaérintéseknél fél méterrel hosszabbra mentek eleinte a labdák !
Összefoglalva azt mondhatom, hogy nem puha, katapultos, hanem „hagyományos, régimódi” :-) viszonylag kemény szivacsú szoftokkal (pl. Sriver D13-L) működik jól együtt a fa nem ragasztva is, ha pörgetésorientált, allround vagy off- típusú játékot akarunk megvalósítani. Pl a Sriver-L-t is fellágyítja érzésre(!), és nem ragasztva közepesnél nagyobb fals is kivitelezhető ebben az összeállításban, úgy éreztem elsőre, de csak meccsben teszteltem. A játékviselkedés meglepően megbízható, jó volt. A sebesség és a rugalmasság nem ragasztva hasonlít, kábé olyan, mint beragasztott szoftokkal való játék hagyományos all/off- fa esetében.
Azt gondolom, fogós, ragadós kínai szoftokkal, kimondott kemény szivacsúakkal is jó összhatást lehet ezen a fán elérni.

Double Happiness - Hurricane 3 borítás



Először nézzük a száraz tényeket:

- játékstílus: támadó
- szivacsvastagság: max.
- szivacs keménység: 39-41 fok
- szivacs színe: narancssárga
- sebesség (DHS 12-es skálán): 12
- pörgetés (DHS 12-es skálán): 11
- irányítás (DHS 12-es skálán): 11
- szín: piros
- ár: 4.700.- Ft


Befelé forduló szemcséi rövidebbek az átlagosnál. A gumilap felszine tapadós.
A teszteléshez Stiga Clipper Oversize WRB fát használtam. Az általam használt borítások alapból Joola Energy Xra max. (tenyeres) és Feint Soft 1,5 (fonák). Ragasztó hagyományos, Premium Speed.
Tapasztalat: Nagy reményekkel készűltem rá, hiszen csak jókat hallottam róla. Kibontás után az első benyomás a szaga volt, mert ennek a büdösnek a szag is szépségtapasz. Az egész lakást írtózatos bűz telítette, amig a ragasztással szorgoskodtam. A leszedés után légmentes tasakba kellett visszatennem, hogy ne érződjön otthon. Másik óriási negatívum a súlya. Megdöbbentem, mikor összehasonlítottam egy japán borítással, kb. 2x nehezebb volt, ami a felragasztás után negatívan befolyásolta az ütő súlyát. Ez komoly csukló és kar fájdalmakhoz vezethet egy-egy komoly edzés után, ha valaki hozzászokott az erőteljes csukló mozdulatokhoz. Ha valaki fóliaborításban (amiben árulják a borításokat) tartja az ütő fejét, akkor gondjai lehetnek, mert a tapadóssága miatt folyton hozzá ragad. Maga a borítás felülete érzetre nagyon kemény.
Játék közben: A kontraütés nagyon könnyű vele. Asztalközelből szinte minden labda gond nélkül az ellenfél területén landol. Jól lehet irányítani. Itt egyetlen negatívum, hogy a labda egy kis ideig megül a borítás felszinén, majd villámgyorsan kilövi azt. Erre mondják, hogy katapult hatású a szoft. Nekem kicsit furcsa volt, de meg lehet szokni. Távoli kontránál már teljesen másképp viselkedik. A megszokott mozdulattal vagy a hálóba ment a labda vagy el sem jutott a hálóig. Nagyobb, szélesebb, erőteljesebb kéz és kar mozdulatok kellettek ahhoz, hogy átüssem a labdát az ellenfél területére. Szervafogadás és nyesés (asztalközelből) nagyon könnyű vele, nagy rotáció van a visszadott labdában. Szervánál meg kell szokni a tapadóssága miatti labdakésést, kicsitt másképp kell adogatni. Pörgetés asztalközelből nagyon hatásos, finom, lágy pörgetéseket azonban nem tudtam végezni vele. Csak agresszív, erőteljes pörgetéseknél volt nehezen kezelhető az ellenfél számára és számomra is csak ezek voltak kivitelezhetőek. Asztaltól távol már komoly problémáim akadtak. Csak az a labda ment át, amit "bikából" (majd kiszakadt a karom) ütöttem vagy pörgettem. Droppolásnál szembetűnő volt, hogy hagyományos mozdulattal, mikor a megfelelő szögben csak beleteszi az ütőt az ember és szépen visszamegy a labda róla, a legtöbb a hálóban kötött ki. Viszont az ütve droppolás, tehát mikor plussz energiát adunk, már a hatásfok sokkal jobb volt, szépen lehetett irányítani a labdát és kellő energiával ért át az ellenfél területére. Fonákon kipróbálva hasonlóakat tapasztaltam.
Összességében: Aki eddig japán gumikat használt, nagy csalódás lesz (bár nem tudom az újabb szivacsosak milyenek). Asztalközeli játékra kiválóan alkalmas, de eltávolodva nagy karmozdulatokat és erőt igényel a labda átjuttatása. Valószínű, hogy az agresszív, együtéses játékra fejlesztették ki. Irányíthatósága szintén nagyon jó. A tapadása nem zavaró, sőt esetenként előnyére is válik. Ami számomra óriási negatívum!!! a súlya. Az edzés végére úgy megfájdult a csuklóm, hogy nehezemre esett további finom mozdulatokat csinálnom. Nekem, 2 óra játék után sem nyerte el a tetszésemet, úgyhogy eltávolítva, befóliázva (szaga miatt) vár valakire, akinek hasznos társa lehet.

2008. június 3., kedd

Butterfly Primorac off-



A Butterfly egyik legnépszerűbb fája. Hagyományos „5 réteg fa” konstrukció. Lapvastagsága kb. 5,9 mm.
Azon fák közé tartozik, amikre lehet mondani, hogy „van benne érzés”. Jellegét tekintve egy allround fa támadó irányba való eltolásaként jellemezhető. A középső és a külső rétegek közötti második rétegek két oldalt viszonylag vastagok a rétegvastagság-arányokat tekintve, és ezek a „második rétegek” adják a fa érzésének, játékban való viselkedésének egyik fő alapját. A fával a játék akkor magabiztos, ha minimum közepesen nagy lendülettel valósítjuk meg ütéseinket, pörgetéseinket. A passzív droppolás viszont finoman is pontosan oldható meg. A finom, szinte csak húzott jellegű pörgetéseknek nem igazán kedvez. Egyszerűen megfogalmazva: legjobban akkor viselkedik, ha lendületesen támadunk vele, akkor egy jól kontrollálható támadójáték valósítható meg.

Összehasonlítás a Forte-val:
A Forte-hoz képest kevésbé „koppanós” fa, de alapsebességében hasonló. Aki „ labdába harapósabb”, és allroundosabb viselkedésű támadófát igényel, inkább a Forte-val támadjon, aki dinamikusabbat, annak a Primorac jobb választás.

Szoftokkal való összhatás: legjobbnak én medium vagy medium- os szivacsú japán támadószoftokkal találtam. Pl. Donic Coppa vagy Yasaka MarkV GPS.
Coppa 2.1 vagy GPS 2.0-s szivacsokkal párban falsosnak, és sokoldalúnak bizonyult az ütő, 2-3 réteges hagyományos VOC-s, benzines ragasztóval csörgetve.
Megjegyzés: érdemes odafigyelni, vigyázni épségére, mert középső rétege egy idő után hajlamos a berepedezésre, ami egy bizonyos mérték után már gyengíthet az ütőlap stabilitásán.

2008. május 31., szombat

A Király - DHS Hurricane King


Emlékezetből írom, mert mindkettőtől megváltam 1-2 hete.
Először is a marketing: A DHS azt állítja róla, hogy - a szokásos duma - ez a fa Wang Liqinnek lett kifejlesztve és ő ezzel játszik...bla-bla-bla. Bizonyos források azt állítják, hogy csak egy átnyelezett Stiga Offensive Classiccal játszik, mások meg azt hogy a Hurricane King egy az egyben a Stiga OC másolata, így aztán nem kellett neki nyelezni semmit. (ez biztosan nem igaz, összetétele nem ugyanaz mint a Stiga OC: színezett limba-fenyő-samba, a HKing pedig színezett koto-fenyő-samba.)
A valóság: A fa emlékeim szerint 151×159mm-es, ami eléggé nagynak számít manapság. Ovális fejformája és felépítése miatt a sweetspot eléggé kívül van és ráadásul jó erőt sugárzóan flexibilis. Ettől aztán olyan befejezőt lehet vele pörgetni, hogy az ellenfél max. a labdáért mehet. Más témában jó fejformát keresve rájöttünk arra is, hogy a Stiga Mellis (~1960) fejformájának arányos kicsinyítésével pontosan a Hurricane King fejét kapjuk (kösz Robi!) Tehát a kínaiak nem bízták a véletlenre... Nekem mindkét fám "LONG" jelzésű volt, azaz valszleg létezik belőle rövid változat is, de az EUban nem forgalmazzák. (Távolkeleten még az évjárat szerint is válogathatunk) A sebességindexe OFF++...hozzá kell tenni, hogy eddig mindenki lassúnak skálázta, de a hozzám közel álló "rugó-elmélet" szerint (amit ezek szerint a kínaiak is alkalmaznak) bizony erős rugó van beépítve a mindössze 5.5mm-es lapba, azaz, pöriknél, kontrapöriknél, lepöriknél hihetetlen lendületet/falsot ad. Pont emiatt a jellege miatt (és a vékony nyele miatt is) lehet vele ügyeskedni asztalon és asztalközelben is. Azt mondhatom, hogy a használható gyorsaság szerinti skálán tényleg gyors fa. Legjobban a Bryce FX 2.1-gyel és G2 FX 2.1-gyel votl szimpatikus nekem. Sajnos a nyelét nem tudtam megszokni, túl nagy a kezem hozzá... :(
Ha valaki egy ügyes offenzív fát keres, sok rugalmassággal és nincs nagy keze, bátran ajánlom...bár kissé drága. Stiga Offensive Classic-kal nem helyettesíthető, az tuti.

2008. május 29., csütörtök

Stiga Allround/offensive NCT - (első benyomások, még próba nélkül)



A Stiga cég a Hybrid Wood után megjelent a piacon „nano composite technology” jelzésű allround, ill. offensive fájával is. Ami elsőre feltűnik, az az, hogy a fa NEM WRB-s, teljesen üregmentesnek látszik a nyélkialakítása, kopogtatva a hangja is ezt támasztja alá. A konstrukció merev, stabil. Az off-os verzió kimondottan nagyon merevnek érződik. Az off-ot nem mértem le, de az allroundot igen. A fejméret 2 mm-rel rövidebb hosszúságra, mint a normál allround classic esetében (az NCT-s 155-ös), és kb. 1 mm-rel keskenyebb is. A lapvastagság, (sőt, ránézésre maga a lap is) megegyezik az „allround oversize”, ill. „offensive oversize” lapvastagságokkal, falapokkal.
Az allround verzió lapvastagsága kb. 5,9 mm, az off-os kb. 6,4 mm. Az allround verziónál a nyél mellett a megjelölés szövege : „Allround Wood”.
A gyártó reklámja szerint 50-100 nanométeres méretű, sok kicsi karbon- (vagy legalábbis valamilyen merevítő kompozit anyag)-részecske van a farétegek közé bedolgozva, hogy ez hozzon létre többletmerevséget, ill. sebességet a fában. Nem tudom, a valóságban pontosan hogy néz ki a fa belül, nem szedtem szét. Kívülről semmi ilyesmi nem látszik. Akárhogy is van, az biztos, hogy az érzés teljesen más, mint a normál allround classic és offensive classic esetében. Elsősorban merevebb, vastagabb lapú, és gyorsabb az NCT-változat. A faanyagok egyébként teljesen ugyanazok, mint az all/off Oversize-nál. A felület le van kezelve vékonyan valamilyen lakkal gyárilag. A termék igazi szép, profi svéd munka a gyártásminőséget tekintve.
Egyelőre ennyit, a próba után majd még írok róla.

DONIC COPPA JO PLATIN / YASAKA PRYDE ütőborítások (gyorsteszt 2.)

Mindkét borítás a gyártó szerint abba a kategóriába tartozik, amit „nem kell, nem is ajánlott” beragasztani, csörgetni, tuningolni, stb… hanem csak a szoft tulajdonságait nem befolyásoló ragasztóval kell a fához rögzíteni. A gyorsítóragasztás-érzés, a „speed glue tuning effekt ” gyárilag beépített .
Első ránézésre is látszik, hogy a gumifelület a fény felé tartva bizonyos szögekből nézve csillogós, ami némileg ellene mond az asztalitenisz szabályoknak, de összességében még határeset. Az ITTF mindenesetre engedélyezte. Mindkét borításon látható az új fajta engedélyezési szám egy téglalapban. Az első két szám a gyártó céget jelöli, a kötőjel utáni három az új számozás szerinti, a cég termékein belüli engedélyezési sorszámot.
Mindkét borításból max-osat próbáltam, amit nem szeretek semmilyen borításból sem.
Ennek ellenére véleményezem ennek figyelembe vételével.
A két terméket eléggé hasonlónak éreztem alapjában véve. Free Chack-kel voltak felragasztva, tehát nem szerves oldószeres ragasztóval, hanem ahogy őket hivatalosan kell. Ennek ellenére csörögtek, pontosabban mondva inkább csattogtak. A hanghatás elsősorban erősebb ütéseknél jelentkezett intenzívebben, hirtelen, érdekes módon. Gyorsaság közelít a jól beragasztott hagyományos szoftok sebességéhez, de más a viselkedése, a dinamikája az ütéseknek. Távolról pl. dobálásban rugalmas, elég gyors, de messzebbről visszatámadni már nehézkes. Minden szabályosan, szakszerűen, helyesen kivitelezett ütés, pörgetés oda megy, ahová kell. De : azok az ütések, pörik, amik ugyan kicsit félresikerültek, ennek ellenére csörgetett hagyományos szofttal még gond nélkül asztalra irányíthatók, és bemennek a helyükre, nos, ezekkel az új fajta borításokkal már egy fokkal bizonytalanabb, hogy azok hová mennek. A fals közepes. Sporttársamat kértem meg, hogy szerváljon nekem jókat, a következő történt : ő jónak érezte a szervákat, rossz fogadás esetén nem is mentek vissza, de az ettől a sporttársamtól megszokott szervaszínvonalat a szerva egyszer sem érte el, pedig igyekezett jókat adni. Még egy dolog tűnt fel: a labdaérintéseknél érződik egyfajta kis „tompaság”, ami lehet, hogy csak megszokás kérdése, hogy zavaró-e. Pár perc próba után NB3-as sporttársam összefoglalva annyit mondott végül: tulajdonképpen ő úgy érzi, tudna vele jól játszani.
A borítások érzése nem ugyanolyan, mint egy jól sikerült VOC-s beragasztásé, viszont az ütőhöz nem kell hozzányúlni, és mindig ugyanolyan. Hogy milyen hosszan igaz ez időben; hány hónap, mennyi idő, ezt nem tudom.
Szivacssűrűségre nézve kb. Sriver-EL-hez tudnám őket hasonlítani a játékbeli viselkedésük alapján. A gumik tapintásra olyannak tűnnek, mintha nem lennének annyira hajlamosak a repedezésre, mint a JO GOLD.
Összefoglalva: ezek a borítások a normál becsörgetéhez képest „más világ”-ot képviselnek, bár vannak hasonlóságok. Ha majd egyszer ki tudok próbálni 2.0-sakat, pontosabb képem lesz róluk. (Én nem játszok max-szal, 2.0-2.1-et szeretem) Tekintettel arra, hogy ezek a borítások az új típusú szoftok között nem számítanak drágának, és hamarosan elméletileg jön a „ragasztástilalom”, egy próbát megérnek mindenképpen. Az alapján pedig mindenki eldöntheti magának, hogy egyénileg jónak találja-e ezeket a termékeket.

Butterfly Timo Boll Spark (leírás, 3 órányi próba utáni vélemény)




Támadó fa, offenzív típusúként, de közepes (medium) sebességűként van meghatározva a fán található gyári felirat szerint. Ez így is van. Összességében tipikus off- sebességű fának mondható. Lapvastagsága 5,7-5,8 mm, fejmagassága 157 mm. Lapösszetétel: 5 réteg fa + 2 réteg piros arylate /”Vectran fiber”/ műanyag (mindkét oldalt a külső réteg fa alatt) Érzése sajátos, a műanyagszál egyedi módon ad rugalmasságot, flexibilis tulajdonságot a lapnak, a játék az ütővel kellemes. Az érzés, mikor a labdába ütünk, eléggé puha, ami egyfajta megközelítésből „érzékenynek” is mondható. A Sparkkal könnyű közelről, középtávolból és asztaltól távolból is pingpongozni, az Arylate kiegyensúlyozottan oldja meg a fában a távolságok pontos érzékelhetőségét az asztalon, ill. az ütésekben, minden játékhelyzetben. „Koppanósabb” érzésű fákhoz képest kicsit elmosódik a labda találatakor a visszacsatolás, de egy más módon ugyanolyan jó kontroll valósul meg az összjátékban. Először Sriver-L 2.1/Sriver EL max-szal próbáltam. Ezen a fán a Sriver-L is viszonylag, közepesen puhának érződött. A fa a maga arylate-os flexibilis érzésével érződött át a szoftokon, amivel nagyon jól lehetett irányítani a labdát, közelről, középtávolról, és asztaltól távolról is. Kimondottan lehetett a távoli érintéseknél is arra kalkulálni, hogy az ütőről rugalmasan pattan el a labda, alig kellett beleüti, hogy visszamenjen asztalra. „Labdába harapós” érzésű falsot viszont nem éreztem, de közepes fals azért megvolt a játékban. Hogy a „labdába harapósabb” érzésű fals megvalósulása esélyét növeljem, kipróbáltam két lágyabb szivacsú szofttal is a fát, Sriver G2-FX max tenyér/Stiga Mendo Energy 2.0-fonákkal (ez volt kéznél). Az összhatás még puhább lett, és a tenyeres nagyon rugalmassá vált, túlságosan is. Az ütőt nem éreztem így sem falsosabbnak, az érzés is kb. ugyanaz maradt fő jellegét tekintve, csak szinte kezelhetetlenül gyors volt a G2-FX-es oldal. (mindkét oldal 2,5 réteg VOC-s ragasztóval volt csörgetve) .
 Egyenes nyelű példányt próbáltam, és a nyél az én viszonylag kis tenyerem számára sem tűnt nagynak, összességében a kisebb méretű nyelek közé tartozik, fogása kellemes volt, jó. Az ütő nem fejnehéz, súlypontja a kéz számára kellemes, jó helyen van. Összefoglalva: egy kimondott off- sebességű, flexibilis, minőségi termék, viszonylag vékony lappal, sajátos, közepesen puha érzéssel. Minden távolságból egyformán jól lehet vele a játékelemeket kivitelezni.

2008. május 28., szerda

Yasaka Pryde és Donic Coppa JO Platin gyorsteszt




Egész jól összeáll a tesztrendrendszerünk. Sok tanakodás után, a már górcső alá vett Butterfly Timo Boll Forte AN fát kineveztük tesztfának. Mostantól többnyire ezen teszteljük majd a tesztelnivalót. A felszín lakkozása most kimondottan jól jön, mert a vizesbázisú ragasztók tapadása erősebb, mint amit megszoktunk, így lakk nélkül valszleg lerángatná a felső rétegét a fának leszedéskor vagy legalább is ügyeskedni, óvatoskodni kellene.




Megérkezett az első példány a Yasaka Pryde (MAX Fekete) és Donic Coppa JO Platin (MAX Piros) szoftokból. Az említett tesztfára vizesbázisú ragasztóval felrakva kb. 1 órát játszottam ezzel az összeállítással.


Yasaka Pryde


A Yasaka tényleg büszke lehet erre a megoldására. Egy egész jó borítást hoztak össze, amivel ragsztás nélkül minden gond nélkül kivitelezhetők a technikák. Falsossága kimondottan jó, köszönhetően a gumi felszínének. Az alatta lévő szivacs érzésem szerint a sebességben dominál inkább. Ha valakinek a csörrenés hangja kell akkor ne ezt válassza...


Ha rangsorolni kellene, akkor a Donic Gold-jainál jobb megoldás.


Donic Coppa JO Platin


Mindenképpen előrelépés a Gold/Silver vonalhoz képest. Gyorsabb, és picivel falsosabb borítás mint elődjei. Én nem érzek olyan áttörést mint a Butterfly Tenergy 05-nél. A gumi felszíne nem változott túl sokat, továbbra is jár hozzá az öntapadós védőfólia. A szivacsban érzek változást, feelingre tényleg olyan csörgős, de nincs nagy hangja és nem ugyanaz a rezgés mit egy becsörgetett szoftnál (Ebből a szempontból a Tenergy 05 jobban bejött).




Összességében nagyon jó összeállítással volt dolgom. A saját Alser + Bryce FX 2.1 kombinációmhoz képest határozottan állítom, hogy gyorsabb, támadóbb kombinációval játszhattam, ami ívesebb és vágódóbb labdákat produkált. A mozulatokon kissé állítanom kellett, mire asztalra találtam, finomkodni nem nagyon kellett vele. Megfelelő falssal tudtam operálni, pörgetésekkel, nem volt gond. Kotrában emelt kissé, ezt meg kellett szokni. Szerva nagyon bénán ment, sosem tudtam MAXosokkal jól szerválni. Biztosan állíthatom, hogy ez a két szoft az amatőr szintet megfelelően ki tudja szolgálni, sőt kicsit túl is nőtte. Ma magasabb szintű versenyző kezébe adom...


Érdekesség képpen: nagy négyzetben minden új generációs szofton "ITTF 2 számjegy - 3 számjegy" jelölés van. Talán mégi az lesz a vége, hogy csak ezek a szoftok használhatók majd?




2008. május 27., kedd

Butterfly Timo Boll Forte off




Talán az egyik legsokoldalúbb ütőfája a Butterfly cégnek. Kategória-megjelölése „OFF-os”, azaz offenzív, támadó fa, de játéktulajdonságai alapján szerintem nevezhetjük „allround jellegű” támadófának. Kontrollálható, ütéspontossága nagy, a labda eltalálásakor jól érezhető a koppanás a kézben, a visszacsatolás jó. A falap szerkezete a hagyományos öt rétegű fa konstrukción alapul, kiegészítve két dologgal : a középső réteg „SOLID BALANCE CORE” rendszer szerint készül, és mindkét oldalán egy igazán vékony fekete anyagon keresztül van a következő faréteghez ragasztva. A „SOLID BALANC CORE” annyit jelent, hogy a középső réteg faanyagát kétféle színű változatban 3 mm-es sávokra vágják, egymás tetejére téve őket összeragasztják, majd az eredményül kapott faanyagból 90 fokos elforgatással vágják ki a Forte középső rétegét. Ilyen módon a középső rétegen belül belső megerősítések vannak a 3 mm-es szakaszok között oldalirányban az előzetes, rétegek közti ragasztás miatt, ez többletstabilitást, és más jelleget ad a falapnak.
A lap összvastagsága 5,8-6.0 mm, a fa fejmagassága 157 mm.
A nyélben mindkét oldalt és a nyél alatt a lapban is középen üreg található, bár a lap nincs teljesen átüregelve, a külső réteg egyik oldalt rajta van, nem tudom, miért. Az üregelés összességében valószínűleg a súlypont beállítását, ill. a fa összérzésének javítását hivatott szolgálni. Az üreg viszonylag vékony, nem is túl hosszú, tehát lényegesen kisebb kivágást jelent, mint pl. egy WRB. Így a játéktulajdonságokat lényegében ez nem határozza meg, alig befolyásolja, csak érdekességképpen írtam le.
A Forte játéktulajdonságaira jellemző a jó kontrollálhatóság, a nagy ütéspontosság, egy biztonságos támadójáték jó kivitelezésére kiválóan alkalmas.
Ezen kívül a tapasztalatom az, hogy ütő összeállításakor sok féle szoft van, amivel igazán jó összhang alakul ki ezen a fán (értsd : pl. hagyományos japán támadószoftok esetében lágy, középkemény, kemény szivacsúakkal is), és abban az esetben, ha párban vannak rajta ugyanolyan szoftok, az ütő általában mindig eléggé FALSOS. Megjegyzés : ez nem sok fánál van így, hogy mindenféle szoftokkal közelítőleg azonos falsot produkál játékban, ill. szervában.
Negatívumok : a külső réteg némelyik példánynál válik lefelé, akár nagy darabokban is, vagy durván szálkásodik (A külső réteg valószínűleg nehezen ragad gyártás közben a 2. réteghez). Előfordulhat olyan is, hogy a nyél elkezd leválni, esetleg a középső réteg alkotórészei elválnak egymástól. Ilyen esetben elkezd a fa „rezonálni”, zavaróan rezegni, és javítgatni kell. De ha tökéletes, strapabíró, ép példánnyal találkozunk (ilyen is van sok ) , akkor igazán jó választás a Forte fa kontrollált támadó játékhoz.
Még egy megjegyzés : a fa gyárilag általában finoman le van lakkozva, ami szerintem rontja az ütő képességeit, hiszen nem tud rendesen odaragadni a borítás a fa külső rétegéhez, így játékban az ütő nem igazi „egységként” dolgozik. (Erről majd talán később külön). Ezért érdemes ennek a lakknak az eltávolítását megtenni. A lakk eltávolítása után a külső faréteghez a borítás szivacsa már rendesen oda fog ragadni, bár egyúttal a szálkásodás veszélye is növekedni fog.








2008. május 18., vasárnap

Stiga Allround Classic/ Allround Classic WRB (fekete/barna nyelű kiadás) – leírás, tapasztalatok


Klasszikus allround konstrukció, 5 réteg fából. Ha hasonlítjuk a régi „híres” allround Stigákhoz (pl. Hans Alser), akkor ez a fa már nem ugyanolyan, hanem másabb érzésű, bár ezen is „Allround Classic” jelzés van, mint egy időben sok Alser-on is. Gyártásának módjában és anyagaiban sem pontosan ugyanaz ez a fa már, csak hasonlónak mondható.
Lapvastagság : 5,5-5,6 mm
Jellegzetesen „allround” (mindenoldalú /értsd : nyesni, kontrázni, pörgetni, azaz támadni, védeni kiegyensúlyozott egyenlő színvonalon képes/ ), és viszonylag lassú fa.
Abban az esetben, ha jól be van ragasztva rajta támadó gyors szoft, akkor nagy pörgetések kivitelezésére is kiválóan alkalmas, miközben pl. labdatartásban is kontrollálható marad.
Támadó szoftok esetén, de gyorsítóragasztó használata nélkül lassú ütő válik belőle, ami agresszív támadásra már nem alkalmas.
Kontroll : a labda megütésekor a visszacsatolás a kézhez nagy, lehet „érezni a fát”, a labda koppanását. Sajátosság még, hogy megfelelő szoftokkal való összepárosítás esetén az ütő kimondottan „emel”a pörgetéseknél, ami alatt azt értem, hogy a ziccereket, félziccereket nagyfokú borítottságú ütővel is lehet ászra pörgetni, nem megy a pörgetés a hálóba pl..  Más szavakkal : azonos ütőszög mellett magasabb ívű a pörgetett labda röppályája sok más fához képest.  Vagy másképp megfogalmazva : amerre "húzzuk" a labdát, abba az irányba az ütő is kimondottan nagyon "húzza".
A WRB-s verzióról : mivelhogy aránylag vékony a lap, és viszonylag puha faanyagokból áll össze, a WRB-üreg okozta hatás a fában erősen érződik. A pörgetésben emiatt tapasztalható egy még nagyobb visszacsatolás a kézhez, amit érzékelhetünk akár „többletérzésként” is, de a kontra szinte „össze-vissza” megy róla, nagyon középen kell eltalálni az ütővel a labdát, ha pontosat akarunk ütni, vagy pedig mindig nagyon tiszta mozdulattal kell ütnünk. Szerintem ez negatívum, nem ajánlom ezért a Allround Classic WRB-s verziót. A WRB-MENTES normál verziót viszont ajánlom elsősorban kezdő versenyzőknek, ill. pingpongozni tanulóknak is nagyon jó választás.

Megjegyzések : tapasztalataim szerint jellemzője ennek a fának, hogy bizonyos szoft-összeállításokkal párosítva NAGYON falsos szervákat lehet vele adni, és nagy falsokkal lehet kivitelezni a pörgetéseket, nyeséseket is. Személyes tapasztalatom szerint az egyik ilyen összeállítás az, ha a borítások : pl. Yasaka MarkV GPS 2.0 párban, vagy pedig : tenyeres Yasaka MarkV GPS 2.0 , fonák DONIC COPPA 2.1. Ezen kívül ez az a fa, amin a Bryce falsos tud lenni a Bryce-tól megszokott mértéken felül is. Megjegyzés : a szoftokkal való összhatás-véleményt hagyományos, VOC-t is még tartalmazó, becsörgetett 2-3 réteges beragasztás alapján írtam.

2008. május 16., péntek

Stiga Energy Wood WRB



Stiga Energy Wood WRB – leírás (tapasztalatok)

A Stiga Energy Wood játéktulajdonságok szempontjából összességében egy off- -os fának mondható, lapösszetétele 5 réteg fa. Lapvastagsága kb. 6.0 mm. Kimondottan jól sikerült, sajátos kombinációja valósul meg benne az allround és az offenzív tulajdonságoknak. Csak WRB nyéllel kapható európai fogásban. A konstrukció viszonylag merevnek mondható, én 8 esetből 6-szor merevebb, 2-szer kissé hajlósabb lapú példányt láttam. A merevebb lapúakat gondolom a gyári szabványhoz közelebbinek.
Ezekre a következő dolgok voltak jellemzőek az én megítélésem szerint:
- ha nézzük pl. a Sriver-széria szoftjaival való összhatást, akkor az a tapasztalatom, hogy becsörgetett 2.1-es Sriver-Fx-ekkel volt a talán a legjobb összhangja (legjobb érzés, legnagyobb fals, pöri ív változatossága nagy, ütéspontosság, kontroll asztal fölött nagy, szóval tényleg minden jó volt…). Az egy fokkal keményebb szivacsú verzióban, a Sriver-EL-ekkel is elég jó az összhatás, de pl. egy Sriver-L/Donic Coppa összeállításban már nehézkes volt vele tenyerest pörgetni, a Sriver-L már túl merev, rideg volt rajta. A WRB miatt talán kissé fejnehéz, de így is igazán jó a súlyelosztása. Ha „ízlésünk” szerint nem szeretjük a kimondottan fejnehéz ütőt, az Energy Wood akkor is megfelelhet.
- Összefoglalva : összességében az egyik legjobb mostani Stiga fa, pörgetésorientált támadó játékra. Megjegyzés : a szoftokkal való összhatás-véleményt hagyományos, VOC-t is még tartalmazó, becsörgetett 2-3 réteges beragasztás alapján írtam.

A WRB-vel kapcsolatos megjegyzéseim : Azok számára, akik már próbáltak más WRB-s ütőfát, és nem tetszett az, amit éreztek a WRB miatt, hasznos lehet tudni, hogy az Energy Wood-nál az esetek többségében a WRB nem okoz nagy fokú „zavaró” rezgéseket, fejmozgást, ilyesmit.. Tehát jól „elbírja” a WRB-t, és lehet mondani, hogy amit a gyártó cég állít a WRB jótékony hatásaival kapcsolatban, azok az Energy Wood esetében hatékonyan, élvezhetően valósulnak meg az összhatás tekintetében.

2008. május 11., vasárnap

Stiga Booster tapasztalatok

Régóta vártam a Stiga Extreme Booster tuning cuccait, mert a leírásokban az szerepelt, hogy jóval gyorsabban szárad, mint a konkurensek anyagai (amelyekről tudjuk hogy többnyire ugyanaz az anyag, csak más-más csomagolásban) illetve nemcsak a szivacs oldalon alkalmazható, hanem a gumi felületen is.

Az Extreme Booster 25ml, 150ml és 500ml kiszerelésekben kapható, ebből én a legkisebbet próbáltam. (jobb az elővigyázatosság...bár ez is 2-3000 Ft közötti áron lesz elérhető). A csomag tartalmaz egy tasakot 2 műanyag kesztyűvel és egy visszazárható alu-tasakot 25ml Extreme Boosterbe áztatott kendővel.


Használata egyszerű, az kendővel be kell kenni a szoft szivacsát és a használati útmutató javasolja, hogy takarjuk le egy műanyag fóliával, hogy az "anyag" teljes mértékben a szivacsba szivárogjon. A nagyobb kiszerelésű Extreme Boosterek gyakorlatilag ezt a kendőt tudjuk átitatva a zacskóban készenlétben tartani.


Tényleg gyorsan szárad, az első réteg 5 perc alatt, majd minden további megszáradt 15 perc alatt...nem sokat tudtam próbálgatni, a  25 ml kb 1 pár szoft 3-5 rétegben való kezelésére elég. A hatás ugyanaz, a szoft lelkesen görbül. (Stiga Almana Sound Synergy 2.0)
A fa továbbra is Stiga Offensive Oversize ST WRB. Felhelyezés továbbra is bármilyen vizesbázisú ragasztóval (Stigánál ez az "Attach Power Glue")

A maradékkal esetleg a gumi felület tuningolását lehet elvégezni erről majd később...

Amit a "vizes" ragasztásról tudni kell

Az új ragasztási szabályokról érthetően...

Elég sok kavarodást okozott az ITTF szabálymódosítása a ragasztást illetően miszerint első fázisban tiltották a játéktérben való ragasztást, majd második fázisban 2008 augusztus 31. után megtiltják az illékony szerves oldószeres (VOC) ragasztók használatát. Későbbi nyilatkozatában az ITTF kijelentette, hogy nem vállal felelősséget az esetleges megbetegedésekért, amit a VOC tartalmú ragasztó okoz javasolva az azonnali VOC tartalmú ragasztás megszüntetését.

Igen sok vitát keltett az ITTF rendelkezése, sokan vitatják a létjogosultságát. Én is érdekesnek találtam, amikor a játékosokat egy "ragasztóhelyiségbe" kényszerítették, amelyben arányait tekintve kb. 10.000-szer nagyobb koncentrációban volt jelen az oldószer a játéktérhez képest, de a szabályok nem mindig követik a logikát.

Sajnos sokszor tévesen a ragasztás betiltásáról beszélnek, amiről szó sincs. Továbbra is lehet ragasztani, csak a ragasztók és a ragasztás technikája változik meg, illetve kialakult egy olyan irányzat is miszerint a borításokba ún. "beépített ragasztóhatás" kerül. (ragasztás alatt az értem amikor nemcsak a borítás rögzítésére törekszünk, hanem plusz energiát, falsot, érzékenységet akarunk nyerni a ragasztó alkalmazásával) Ilyen beépített hatású szoftok pl. a Butterfly Bryce SPEED FX vagy a Donic Coppa JO Gold.

De térjünk vissza a ragasztásra. Jelenleg már mindenki számára elérhetők a szabályozásnak megfelelő VOC mentes ragasztók, ragasztó szettek, tuning készletek. Mostantól kezdve a művelet két részre szakad, mert külön eljárás lesz a borítás fához rögzítése és a szoft "becsörgetése"

Butterfly tuning készlet



1. A rögzítés VOC mentes, sokszor víbázisú ragasztónak hívott, de többnyire folyékony kaucsuk alapú ragasztóval lehetséges. (pl. Butterfly Free Chack, Stiga Aqua Energy) Mindenféle szofthoz alkalmazható, 5-10 perc alatt szárad és igen jól ragad.
Használata: a megszokott módszerrel a szoftot és a fát is be kell kenni, majd száradás után felhelyezni a szoftot. Általában a raagsztóhoz jár valamilyen szivacsos applikátor vagy ecset.

2. A becsörgetés/tuningolás VOC mentes, sokszor "olajos" ragasztónak hívott anyaggal lehetséges.(pl. Butterfly Speed Optimizer ONE) Ez egy nagyon hosszan tartó hatású, de lassan száradó készítmény.
Használata: Csak új szoftra alkalmazható. (bár nekem rétegszedés után is tökéletesen működött) Általában 2-3 rétegben érdemes alkalmazni, a rétegek között 12 óra száradási időt hagyni, majd a fentebb leírt ragasztóval flerakni a fára.. Az így kezelt szoft 1-2 hétig csörög, mindig ugyanolyan, nincs elragasztás és egyéb kellemetlenségek. A hatásidő végefelé célszerű egy másik pár bekezelt szoftot a közelben tartani, hiszen nem lehet csak úgy lekapni-beragasztani-felrakni ha már kiment a tuning hatás, mert a rétegenként 12 óra száradási idő ezt nem teszi lehetővé.

Rétegszedés utáni Bryce FX 2 réteg Butterfly Speed Optimizerrel kezelve


Tippek, hasznos tanácsok:
A FreeChack és minden vizesbázisú ragasztó felvitelekor azonnal réteg képződik, amit a következő becsörgetés előtt el kell távolítani. A fáról könnyedén ledörzsölhető, a szoftról már kissé nehézkesebb. Két megoldást alkalmaztam sikerrel:
1. Ha mérik az ütőt: Vékony rétegben a Speed Optimizerrel be kell kenni, majd kis idő múlva le lehet dörzsölni.
2. Ha nem mérik az ütőt: Hagyományos ragasztóval vékony rétegben be kell kenni, majd a hagyományos rétegszedős módszer alkalmazható.

Új szoft esetén az első kezeléskor az első réteg Speed Optimizert közel 1 óra alatt magába szívja a szoft. A következő rétegnek már néhány órával több kell, a harmadik pedig előírásszerűen betartja a 12 órát. Ezek a paraméterek a hőmérséklettől is függenek. A 3 réteggel kezelt szoftok nagyon felpúposodnak (nem is tudom mit csinálnak a versenyzők, akik 8-12 réteggel kezdik), igen jó kézügyesség kell mire az ember bekeni FreeChack-kel és felrakja, főleg ha már körbe van vágva. Segíthet ha a FreeChack rákenésekor a szoft közepét az ujjunkkal lenyomjuk és így kenjük a szoftra a FreeChack-et, majd ezt a helyet utoljára hagyva befejezzük a műveletet. A FreeChack gyorsan szárad, hajszárítóval még lehet gyorsítani rajta.

Kezd elterjedni egy téveszme, miszerint be kell lakkozni a fát a "vizesbázisú" ragasztó használata miatt, nehogy eláztassa a fát. Nos, a FreeChack nem vizes bázisú (meggyőződésem, hogy más márkák sem) vagy legalábbis nem tartalmaz több folyadékot mint egy hagyományos ragasztó (Egy hagyományos 87g-os fa is felszed 3-5g-ot a hagyományos ragasztás során). Tehát emiatt szükségtelen lakkozni. Ami viszont tény, hogy a FreeChack és társai nagyon erősen tapadnak, mert a Speed Optimizer nagyon meggörbíti a szoftot és ezt valahogy mégis a fán kell tartani. Így a gyengébb szálszerkezetű fák, vagy amiket nem kezelnek gyárilag, hajlamosak kiszálkásodni.

Az "olajos" ragasztók sikeressége még ugyan nem nagyon mérhető, azonban az biztos, hogy nem 100%-osan ugyanaz az érzés. A szoft lágyabb és dinamikusabb lesz (akár két hétig is) szivacsának felépülési ideje növekszik és akinek erre van kihegyezve a játéka, annak kicsit szoknia kell.

2008. április 27., vasárnap

Tenergy 05 - még...

Nos több saját teszt alapján egy Donic Waldner Senso Carbon V1 St-n is kipróbálva is jól viselkedett. Kicsit furán viselkedik amikor a falsot generálja - többet késik, mint egy hagyományosan becsörgetett szoft, de könnyen megszokható, főleg, ha valaki keményebb gumikhoz van szokva, mint pl. Sriver L. A szervában kicsit elmarad a fals, ütésre, kontrára kiváló. A dinamika terén már majdnem eléri a beragasztott szoft érzését. A jól eltalált pörik kimondottan falsosak.
Tény, hogy kell alá egy gyorsabb merevebb fa. Talán hátránya lehet, hogy nehéz. A kivágott szoft 48g, ami kb. 10g plusz egy hagyományos szofthoz képes.








Tenergy 05 információk

Megérkezett hozzám az első pár 2.1-es Tenergy 05. Vizesbázisú ragasztóval felragasztva, egy Stiga Offensive OS St-n próbáltam ki. Nagyon érdekes borítás, a SpringSponge tényleg dolgozik, bár eléggé porózusnak tűnik (és a színe...sötét narancssárga) A felszíne ruganyos, a tapadóssága kb. Sriver L. Hatékony, falsos, iszonyatosan jó katapult hatás, nem esik ki belőle a labda. Hangja átlagos, semmi "különleges" csörgés. Jobb mint a Donic Goldok és Silverek. Egyelőre ennyi, a többi később. (az biztos, hogy közeledünk a megoldás felé!)