A Király - DHS Hurricane King

Emlékezetből írom, mert mindkettőtől megváltam 1-2 hete.
Először is a marketing: A DHS azt állítja róla, hogy - a szokásos duma - ez a fa Wang Liqinnek lett kifejlesztve és ő ezzel játszik...bla-bla-bla. Bizonyos források azt állítják, hogy csak egy átnyelezett Stiga Offensive Classiccal játszik, mások meg azt hogy a Hurricane King egy az egyben a Stiga OC másolata, így aztán nem kellett neki nyelezni semmit. (ez biztosan nem igaz, összetétele nem ugyanaz mint a Stiga OC: színezett limba-fenyő-samba, a HKing pedig színezett koto-fenyő-samba.)
A valóság: A fa emlékeim szerint 151×159mm-es, ami eléggé nagynak számít manapság. Ovális fejformája és felépítése miatt a sweetspot eléggé kívül van és ráadásul jó erőt sugárzóan flexibilis. Ettől aztán olyan befejezőt lehet vele pörgetni, hogy az ellenfél max. a labdáért mehet. Más témában jó fejformát keresve rájöttünk arra is, hogy a Stiga Mellis (~1960) fejformájának arányos kicsinyítésével pontosan a Hurricane King fejét kapjuk (kösz Robi!) Tehát a kínaiak nem bízták a véletlenre... Nekem mindkét fám "LONG" jelzésű volt, azaz valszleg létezik belőle rövid változat is, de az EUban nem forgalmazzák. (Távolkeleten még az évjárat szerint is válogathatunk) A sebességindexe OFF++...hozzá kell tenni, hogy eddig mindenki lassúnak skálázta, de a hozzám közel álló "rugó-elmélet" szerint (amit ezek szerint a kínaiak is alkalmaznak) bizony erős rugó van beépítve a mindössze 5.5mm-es lapba, azaz, pöriknél, kontrapöriknél, lepöriknél hihetetlen lendületet/falsot ad. Pont emiatt a jellege miatt (és a vékony nyele miatt is) lehet vele ügyeskedni asztalon és asztalközelben is. Azt mondhatom, hogy a használható gyorsaság szerinti skálán tényleg gyors fa. Legjobban a Bryce FX 2.1-gyel és G2 FX 2.1-gyel votl szimpatikus nekem. Sajnos a nyelét nem tudtam megszokni, túl nagy a kezem hozzá... :(
Ha valaki egy ügyes offenzív fát keres, sok rugalmassággal és nincs nagy keze, bátran ajánlom...bár kissé drága. Stiga Offensive Classic-kal nem helyettesíthető, az tuti.

Stiga Allround/offensive NCT - (első benyomások, még próba nélkül)

A Stiga cég a Hybrid Wood után megjelent a piacon „nano composite technology” jelzésű allround, ill. offensive fájával is. Ami elsőre feltűnik, az az, hogy a fa NEM WRB-s, teljesen üregmentesnek látszik a nyélkialakítása, kopogtatva a hangja is ezt támasztja alá. A konstrukció merev, stabil. Az off-os verzió kimondottan nagyon merevnek érződik. Az off-ot nem mértem le, de az allroundot igen. A fejméret 2 mm-rel rövidebb hosszúságra, mint a normál allround classic esetében (az NCT-s 155-ös), és kb. 1 mm-rel keskenyebb is. A lapvastagság, (sőt, ránézésre maga a lap is) megegyezik az „allround oversize”, ill. „offensive oversize” lapvastagságokkal, falapokkal.
Az allround verzió lapvastagsága kb. 5,9 mm, az off-os kb. 6,4 mm. Az allround verziónál a nyél mellett a megjelölés szövege : „Allround Wood”.
A gyártó reklámja szerint 50-100 nanométeres méretű, sok kicsi karbon- (vagy legalábbis valamilyen merevítő kompozit anyag)-részecske van a farétegek közé bedolgozva, hogy ez hozzon létre többletmerevséget, ill. sebességet a fában. Nem tudom, a valóságban pontosan hogy néz ki a fa belül, nem szedtem szét. Kívülről semmi ilyesmi nem látszik. Akárhogy is van, az biztos, hogy az érzés teljesen más, mint a normál allround classic és offensive classic esetében. Elsősorban merevebb, vastagabb lapú, és gyorsabb az NCT-változat. A faanyagok egyébként teljesen ugyanazok, mint az all/off Oversize-nál. A felület le van kezelve vékonyan valamilyen lakkal gyárilag. A termék igazi szép, profi svéd munka a gyártásminőséget tekintve.
Egyelőre ennyit, a próba után majd még írok róla.

DONIC COPPA JO PLATIN / YASAKA PRYDE ütőborítások (gyorsteszt 2.)

Mindkét borítás a gyártó szerint abba a kategóriába tartozik, amit „nem kell, nem is ajánlott” beragasztani, csörgetni, tuningolni, stb… hanem csak a szoft tulajdonságait nem befolyásoló ragasztóval kell a fához rögzíteni. A gyorsítóragasztás-érzés, a „speed glue tuning effekt ” gyárilag beépített .
Első ránézésre is látszik, hogy a gumifelület a fény felé tartva bizonyos szögekből nézve csillogós, ami némileg ellene mond az asztalitenisz szabályoknak, de összességében még határeset. Az ITTF mindenesetre engedélyezte. Mindkét borításon látható az új fajta engedélyezési szám egy téglalapban. Az első két szám a gyártó céget jelöli, a kötőjel utáni három az új számozás szerinti, a cég termékein belüli engedélyezési sorszámot.
Mindkét borításból max-osat próbáltam, amit nem szeretek semmilyen borításból sem.
Ennek ellenére véleményezem ennek figyelembe vételével.
A két terméket eléggé hasonlónak éreztem alapjában véve. Free Chack-kel voltak felragasztva, tehát nem szerves oldószeres ragasztóval, hanem ahogy őket hivatalosan kell. Ennek ellenére csörögtek, pontosabban mondva inkább csattogtak. A hanghatás elsősorban erősebb ütéseknél jelentkezett intenzívebben, hirtelen, érdekes módon. Gyorsaság közelít a jól beragasztott hagyományos szoftok sebességéhez, de más a viselkedése, a dinamikája az ütéseknek. Távolról pl. dobálásban rugalmas, elég gyors, de messzebbről visszatámadni már nehézkes. Minden szabályosan, szakszerűen, helyesen kivitelezett ütés, pörgetés oda megy, ahová kell. De : azok az ütések, pörik, amik ugyan kicsit félresikerültek, ennek ellenére csörgetett hagyományos szofttal még gond nélkül asztalra irányíthatók, és bemennek a helyükre, nos, ezekkel az új fajta borításokkal már egy fokkal bizonytalanabb, hogy azok hová mennek. A fals közepes. Sporttársamat kértem meg, hogy szerváljon nekem jókat, a következő történt : ő jónak érezte a szervákat, rossz fogadás esetén nem is mentek vissza, de az ettől a sporttársamtól megszokott szervaszínvonalat a szerva egyszer sem érte el, pedig igyekezett jókat adni. Még egy dolog tűnt fel: a labdaérintéseknél érződik egyfajta kis „tompaság”, ami lehet, hogy csak megszokás kérdése, hogy zavaró-e. Pár perc próba után NB3-as sporttársam összefoglalva annyit mondott végül: tulajdonképpen ő úgy érzi, tudna vele jól játszani.
A borítások érzése nem ugyanolyan, mint egy jól sikerült VOC-s beragasztásé, viszont az ütőhöz nem kell hozzányúlni, és mindig ugyanolyan. Hogy milyen hosszan igaz ez időben; hány hónap, mennyi idő, ezt nem tudom.
Szivacssűrűségre nézve kb. Sriver-EL-hez tudnám őket hasonlítani a játékbeli viselkedésük alapján. A gumik tapintásra olyannak tűnnek, mintha nem lennének annyira hajlamosak a repedezésre, mint a JO GOLD.
Összefoglalva: ezek a borítások a normál becsörgetéhez képest „más világ”-ot képviselnek, bár vannak hasonlóságok. Ha majd egyszer ki tudok próbálni 2.0-sakat, pontosabb képem lesz róluk. (Én nem játszok max-szal, 2.0-2.1-et szeretem) Tekintettel arra, hogy ezek a borítások az új típusú szoftok között nem számítanak drágának, és hamarosan elméletileg jön a „ragasztástilalom”, egy próbát megérnek mindenképpen. Az alapján pedig mindenki eldöntheti magának, hogy egyénileg jónak találja-e ezeket a termékeket.

Butterfly Timo Boll Spark (leírás, 3 órányi próba utáni vélemény)

Támadó fa, offenzív típusúként, de közepes (medium) sebességűként van meghatározva a fán található gyári felirat szerint. Ez így is van. Összességében tipikus off- sebességű fának mondható. Lapvastagsága 5,7-5,8 mm, fejmagassága 157 mm. Lapösszetétel: 5 réteg fa + 2 réteg piros arylate /”Vectran fiber”/ műanyag (mindkét oldalt a külső réteg fa alatt) Érzése sajátos, a műanyagszál egyedi módon ad rugalmasságot, flexibilis tulajdonságot a lapnak, a játék az ütővel kellemes. Az érzés, mikor a labdába ütünk, eléggé puha, ami egyfajta megközelítésből „érzékenynek” is mondható. A Sparkkal könnyű közelről, középtávolból és asztaltól távolból is pingpongozni, az Arylate kiegyensúlyozottan oldja meg a fában a távolságok pontos érzékelhetőségét az asztalon, ill. az ütésekben, minden játékhelyzetben. „Koppanósabb” érzésű fákhoz képest kicsit elmosódik a labda találatakor a visszacsatolás, de egy más módon ugyanolyan jó kontroll valósul meg az összjátékban. Először Sriver-L 2.1/Sriver EL max-szal próbáltam. Ezen a fán a Sriver-L is viszonylag, közepesen puhának érződött. A fa a maga arylate-os flexibilis érzésével érződött át a szoftokon, amivel nagyon jól lehetett irányítani a labdát, közelről, középtávolról, és asztaltól távolról is. Kimondottan lehetett a távoli érintéseknél is arra kalkulálni, hogy az ütőről rugalmasan pattan el a labda, alig kellett beleüti, hogy visszamenjen asztalra. „Labdába harapós” érzésű falsot viszont nem éreztem, de közepes fals azért megvolt a játékban. Hogy a „labdába harapósabb” érzésű fals megvalósulása esélyét növeljem, kipróbáltam két lágyabb szivacsú szofttal is a fát, Sriver G2-FX max tenyér/Stiga Mendo Energy 2.0-fonákkal (ez volt kéznél). Az összhatás még puhább lett, és a tenyeres nagyon rugalmassá vált, túlságosan is. Az ütőt nem éreztem így sem falsosabbnak, az érzés is kb. ugyanaz maradt fő jellegét tekintve, csak szinte kezelhetetlenül gyors volt a G2-FX-es oldal. (mindkét oldal 2,5 réteg VOC-s ragasztóval volt csörgetve) .
 Egyenes nyelű példányt próbáltam, és a nyél az én viszonylag kis tenyerem számára sem tűnt nagynak, összességében a kisebb méretű nyelek közé tartozik, fogása kellemes volt, jó. Az ütő nem fejnehéz, súlypontja a kéz számára kellemes, jó helyen van. Összefoglalva: egy kimondott off- sebességű, flexibilis, minőségi termék, viszonylag vékony lappal, sajátos, közepesen puha érzéssel. Minden távolságból egyformán jól lehet vele a játékelemeket kivitelezni.

Yasaka Pryde és Donic Coppa JO Platin gyorsteszt

Egész jól összeáll a tesztrendrendszerünk. Sok tanakodás után, a már górcső alá vett Butterfly Timo Boll Forte AN fát kineveztük tesztfának. Mostantól többnyire ezen teszteljük majd a tesztelnivalót. A felszín lakkozása most kimondottan jól jön, mert a vizesbázisú ragasztók tapadása erősebb, mint amit megszoktunk, így lakk nélkül valszleg lerángatná a felső rétegét a fának leszedéskor vagy legalább is ügyeskedni, óvatoskodni kellene.

Megérkezett az első példány a Yasaka Pryde (MAX Fekete) és Donic Coppa JO Platin (MAX Piros) szoftokból. Az említett tesztfára vizesbázisú ragasztóval felrakva kb. 1 órát játszottam ezzel az összeállítással.

Yasaka Pryde

A Yasaka tényleg büszke lehet erre a megoldására. Egy egész jó borítást hoztak össze, amivel ragsztás nélkül minden gond nélkül kivitelezhetők a technikák. Falsossága kimondottan jó, köszönhetően a gumi felszínének. Az alatta lévő szivacs érzésem szerint a sebességben dominál inkább. Ha valakinek a csörrenés hangja kell akkor ne ezt válassza...

Ha rangsorolni kellene, akkor a Donic Gold-jainál jobb megoldás.

Donic Coppa JO Platin

Mindenképpen előrelépés a Gold/Silver vonalhoz képest. Gyorsabb, és picivel falsosabb borítás mint elődjei. Én nem érzek olyan áttörést mint a Butterfly Tenergy 05-nél. A gumi felszíne nem változott túl sokat, továbbra is jár hozzá az öntapadós védőfólia. A szivacsban érzek változást, feelingre tényleg olyan csörgős, de nincs nagy hangja és nem ugyanaz a rezgés mit egy becsörgetett szoftnál (Ebből a szempontból a Tenergy 05 jobban bejött).

Összességében nagyon jó összeállítással volt dolgom. A saját Alser + Bryce FX 2.1 kombinációmhoz képest határozottan állítom, hogy gyorsabb, támadóbb kombinációval játszhattam, ami ívesebb és vágódóbb labdákat produkált. A mozulatokon kissé állítanom kellett, mire asztalra találtam, finomkodni nem nagyon kellett vele. Megfelelő falssal tudtam operálni, pörgetésekkel, nem volt gond. Kotrában emelt kissé, ezt meg kellett szokni. Szerva nagyon bénán ment, sosem tudtam MAXosokkal jól szerválni. Biztosan állíthatom, hogy ez a két szoft az amatőr szintet megfelelően ki tudja szolgálni, sőt kicsit túl is nőtte. Ma magasabb szintű versenyző kezébe adom...

Érdekesség képpen: nagy négyzetben minden új generációs szofton "ITTF 2 számjegy - 3 számjegy" jelölés van. Talán mégi az lesz a vége, hogy csak ezek a szoftok használhatók majd?

Butterfly Timo Boll Forte off

Talán az egyik legsokoldalúbb ütőfája a Butterfly cégnek. Kategória-megjelölése „OFF-os”, azaz offenzív, támadó fa, de játéktulajdonságai alapján szerintem nevezhetjük „allround jellegű” támadófának. Kontrollálható, ütéspontossága nagy, a labda eltalálásakor jól érezhető a koppanás a kézben, a visszacsatolás jó. A falap szerkezete a hagyományos öt rétegű fa konstrukción alapul, kiegészítve két dologgal : a középső réteg „SOLID BALANCE CORE” rendszer szerint készül, és mindkét oldalán egy igazán vékony fekete anyagon keresztül van a következő faréteghez ragasztva. A „SOLID BALANC CORE” annyit jelent, hogy a középső réteg faanyagát kétféle színű változatban 3 mm-es sávokra vágják, egymás tetejére téve őket összeragasztják, majd az eredményül kapott faanyagból 90 fokos elforgatással vágják ki a Forte középső rétegét. Ilyen módon a középső rétegen belül belső megerősítések vannak a 3 mm-es szakaszok között oldalirányban az előzetes, rétegek közti ragasztás miatt, ez többletstabilitást, és más jelleget ad a falapnak.
A lap összvastagsága 5,8-6.0 mm, a fa fejmagassága 157 mm.
A nyélben mindkét oldalt és a nyél alatt a lapban is középen üreg található, bár a lap nincs teljesen átüregelve, a külső réteg egyik oldalt rajta van, nem tudom, miért. Az üregelés összességében valószínűleg a súlypont beállítását, ill. a fa összérzésének javítását hivatott szolgálni. Az üreg viszonylag vékony, nem is túl hosszú, tehát lényegesen kisebb kivágást jelent, mint pl. egy WRB. Így a játéktulajdonságokat lényegében ez nem határozza meg, alig befolyásolja, csak érdekességképpen írtam le.
A Forte játéktulajdonságaira jellemző a jó kontrollálhatóság, a nagy ütéspontosság, egy biztonságos támadójáték jó kivitelezésére kiválóan alkalmas.
Ezen kívül a tapasztalatom az, hogy ütő összeállításakor sok féle szoft van, amivel igazán jó összhang alakul ki ezen a fán (értsd : pl. hagyományos japán támadószoftok esetében lágy, középkemény, kemény szivacsúakkal is), és abban az esetben, ha párban vannak rajta ugyanolyan szoftok, az ütő általában mindig eléggé FALSOS. Megjegyzés : ez nem sok fánál van így, hogy mindenféle szoftokkal közelítőleg azonos falsot produkál játékban, ill. szervában.
Negatívumok : a külső réteg némelyik példánynál válik lefelé, akár nagy darabokban is, vagy durván szálkásodik (A külső réteg valószínűleg nehezen ragad gyártás közben a 2. réteghez). Előfordulhat olyan is, hogy a nyél elkezd leválni, esetleg a középső réteg alkotórészei elválnak egymástól. Ilyen esetben elkezd a fa „rezonálni”, zavaróan rezegni, és javítgatni kell. De ha tökéletes, strapabíró, ép példánnyal találkozunk (ilyen is van sok ) , akkor igazán jó választás a Forte fa kontrollált támadó játékhoz.
Még egy megjegyzés : a fa gyárilag általában finoman le van lakkozva, ami szerintem rontja az ütő képességeit, hiszen nem tud rendesen odaragadni a borítás a fa külső rétegéhez, így játékban az ütő nem igazi „egységként” dolgozik. (Erről majd talán később külön). Ezért érdemes ennek a lakknak az eltávolítását megtenni. A lakk eltávolítása után a külső faréteghez a borítás szivacsa már rendesen oda fog ragadni, bár egyúttal a szálkásodás veszélye is növekedni fog.

Stiga Allround Classic/ Allround Classic WRB (fekete/barna nyelű kiadás) – leírás, tapasztalatok

Klasszikus allround konstrukció, 5 réteg fából. Ha hasonlítjuk a régi „híres” allround Stigákhoz (pl. Hans Alser), akkor ez a fa már nem ugyanolyan, hanem másabb érzésű, bár ezen is „Allround Classic” jelzés van, mint egy időben sok Alser-on is. Gyártásának módjában és anyagaiban sem pontosan ugyanaz ez a fa már, csak hasonlónak mondható.
Lapvastagság : 5,5-5,6 mm
Jellegzetesen „allround” (mindenoldalú /értsd : nyesni, kontrázni, pörgetni, azaz támadni, védeni kiegyensúlyozott egyenlő színvonalon képes/ ), és viszonylag lassú fa.
Abban az esetben, ha jól be van ragasztva rajta támadó gyors szoft, akkor nagy pörgetések kivitelezésére is kiválóan alkalmas, miközben pl. labdatartásban is kontrollálható marad.
Támadó szoftok esetén, de gyorsítóragasztó használata nélkül lassú ütő válik belőle, ami agresszív támadásra már nem alkalmas.
Kontroll : a labda megütésekor a visszacsatolás a kézhez nagy, lehet „érezni a fát”, a labda koppanását. Sajátosság még, hogy megfelelő szoftokkal való összepárosítás esetén az ütő kimondottan „emel”a pörgetéseknél, ami alatt azt értem, hogy a ziccereket, félziccereket nagyfokú borítottságú ütővel is lehet ászra pörgetni, nem megy a pörgetés a hálóba pl..  Más szavakkal : azonos ütőszög mellett magasabb ívű a pörgetett labda röppályája sok más fához képest.  Vagy másképp megfogalmazva : amerre "húzzuk" a labdát, abba az irányba az ütő is kimondottan nagyon "húzza".
A WRB-s verzióról : mivelhogy aránylag vékony a lap, és viszonylag puha faanyagokból áll össze, a WRB-üreg okozta hatás a fában erősen érződik. A pörgetésben emiatt tapasztalható egy még nagyobb visszacsatolás a kézhez, amit érzékelhetünk akár „többletérzésként” is, de a kontra szinte „össze-vissza” megy róla, nagyon középen kell eltalálni az ütővel a labdát, ha pontosat akarunk ütni, vagy pedig mindig nagyon tiszta mozdulattal kell ütnünk. Szerintem ez negatívum, nem ajánlom ezért a Allround Classic WRB-s verziót. A WRB-MENTES normál verziót viszont ajánlom elsősorban kezdő versenyzőknek, ill. pingpongozni tanulóknak is nagyon jó választás.

Megjegyzések : tapasztalataim szerint jellemzője ennek a fának, hogy bizonyos szoft-összeállításokkal párosítva NAGYON falsos szervákat lehet vele adni, és nagy falsokkal lehet kivitelezni a pörgetéseket, nyeséseket is. Személyes tapasztalatom szerint az egyik ilyen összeállítás az, ha a borítások : pl. Yasaka MarkV GPS 2.0 párban, vagy pedig : tenyeres Yasaka MarkV GPS 2.0 , fonák DONIC COPPA 2.1. Ezen kívül ez az a fa, amin a Bryce falsos tud lenni a Bryce-tól megszokott mértéken felül is. Megjegyzés : a szoftokkal való összhatás-véleményt hagyományos, VOC-t is még tartalmazó, becsörgetett 2-3 réteges beragasztás alapján írtam.

Stiga Energy Wood WRB

Stiga Energy Wood WRB – leírás (tapasztalatok)

A Stiga Energy Wood játéktulajdonságok szempontjából összességében egy off- -os fának mondható, lapösszetétele 5 réteg fa. Lapvastagsága kb. 6.0 mm. Kimondottan jól sikerült, sajátos kombinációja valósul meg benne az allround és az offenzív tulajdonságoknak. Csak WRB nyéllel kapható európai fogásban. A konstrukció viszonylag merevnek mondható, én 8 esetből 6-szor merevebb, 2-szer kissé hajlósabb lapú példányt láttam. A merevebb lapúakat gondolom a gyári szabványhoz közelebbinek.
Ezekre a következő dolgok voltak jellemzőek az én megítélésem szerint:
- ha nézzük pl. a Sriver-széria szoftjaival való összhatást, akkor az a tapasztalatom, hogy becsörgetett 2.1-es Sriver-Fx-ekkel volt a talán a legjobb összhangja (legjobb érzés, legnagyobb fals, pöri ív változatossága nagy, ütéspontosság, kontroll asztal fölött nagy, szóval tényleg minden jó volt…). Az egy fokkal keményebb szivacsú verzióban, a Sriver-EL-ekkel is elég jó az összhatás, de pl. egy Sriver-L/Donic Coppa összeállításban már nehézkes volt vele tenyerest pörgetni, a Sriver-L már túl merev, rideg volt rajta. A WRB miatt talán kissé fejnehéz, de így is igazán jó a súlyelosztása. Ha „ízlésünk” szerint nem szeretjük a kimondottan fejnehéz ütőt, az Energy Wood akkor is megfelelhet.
- Összefoglalva : összességében az egyik legjobb mostani Stiga fa, pörgetésorientált támadó játékra. Megjegyzés : a szoftokkal való összhatás-véleményt hagyományos, VOC-t is még tartalmazó, becsörgetett 2-3 réteges beragasztás alapján írtam.

A WRB-vel kapcsolatos megjegyzéseim : Azok számára, akik már próbáltak más WRB-s ütőfát, és nem tetszett az, amit éreztek a WRB miatt, hasznos lehet tudni, hogy az Energy Wood-nál az esetek többségében a WRB nem okoz nagy fokú „zavaró” rezgéseket, fejmozgást, ilyesmit.. Tehát jól „elbírja” a WRB-t, és lehet mondani, hogy amit a gyártó cég állít a WRB jótékony hatásaival kapcsolatban, azok az Energy Wood esetében hatékonyan, élvezhetően valósulnak meg az összhatás tekintetében.

Stiga Booster tapasztalatok

Régóta vártam a Stiga Extreme Booster tuning cuccait, mert a leírásokban az szerepelt, hogy jóval gyorsabban szárad, mint a konkurensek anyagai (amelyekről tudjuk hogy többnyire ugyanaz az anyag, csak más-más csomagolásban) illetve nemcsak a szivacs oldalon alkalmazható, hanem a gumi felületen is.

Az Extreme Booster 25ml, 150ml és 500ml kiszerelésekben kapható, ebből én a legkisebbet próbáltam. (jobb az elővigyázatosság...bár ez is 2-3000 Ft közötti áron lesz elérhető). A csomag tartalmaz egy tasakot 2 műanyag kesztyűvel és egy visszazárható alu-tasakot 25ml Extreme Boosterbe áztatott kendővel.


Használata egyszerű, az kendővel be kell kenni a szoft szivacsát és a használati útmutató javasolja, hogy takarjuk le egy műanyag fóliával, hogy az "anyag" teljes mértékben a szivacsba szivárogjon. A nagyobb kiszerelésű Extreme Boosterek gyakorlatilag ezt a kendőt tudjuk átitatva a zacskóban készenlétben tartani.


Tényleg gyorsan szárad, az első réteg 5 perc alatt, majd minden további megszáradt 15 perc alatt...nem sokat tudtam próbálgatni, a  25 ml kb 1 pár szoft 3-5 rétegben való kezelésére elég. A hatás ugyanaz, a szoft lelkesen görbül. (Stiga Almana Sound Synergy 2.0)
A fa továbbra is Stiga Offensive Oversize ST WRB. Felhelyezés továbbra is bármilyen vizesbázisú ragasztóval (Stigánál ez az "Attach Power Glue")

A maradékkal esetleg a gumi felület tuningolását lehet elvégezni erről majd később...

Amit a "vizes" ragasztásról tudni kell

Az új ragasztási szabályokról érthetően...

Elég sok kavarodást okozott az ITTF szabálymódosítása a ragasztást illetően miszerint első fázisban tiltották a játéktérben való ragasztást, majd második fázisban 2008 augusztus 31. után megtiltják az illékony szerves oldószeres (VOC) ragasztók használatát. Későbbi nyilatkozatában az ITTF kijelentette, hogy nem vállal felelősséget az esetleges megbetegedésekért, amit a VOC tartalmú ragasztó okoz javasolva az azonnali VOC tartalmú ragasztás megszüntetését.

Igen sok vitát keltett az ITTF rendelkezése, sokan vitatják a létjogosultságát. Én is érdekesnek találtam, amikor a játékosokat egy "ragasztóhelyiségbe" kényszerítették, amelyben arányait tekintve kb. 10.000-szer nagyobb koncentrációban volt jelen az oldószer a játéktérhez képest, de a szabályok nem mindig követik a logikát.

Sajnos sokszor tévesen a ragasztás betiltásáról beszélnek, amiről szó sincs. Továbbra is lehet ragasztani, csak a ragasztók és a ragasztás technikája változik meg, illetve kialakult egy olyan irányzat is miszerint a borításokba ún. "beépített ragasztóhatás" kerül. (ragasztás alatt az értem amikor nemcsak a borítás rögzítésére törekszünk, hanem plusz energiát, falsot, érzékenységet akarunk nyerni a ragasztó alkalmazásával) Ilyen beépített hatású szoftok pl. a Butterfly Bryce SPEED FX vagy a Donic Coppa JO Gold.

De térjünk vissza a ragasztásra. Jelenleg már mindenki számára elérhetők a szabályozásnak megfelelő VOC mentes ragasztók, ragasztó szettek, tuning készletek. Mostantól kezdve a művelet két részre szakad, mert külön eljárás lesz a borítás fához rögzítése és a szoft "becsörgetése"

Butterfly tuning készlet



1. A rögzítés VOC mentes, sokszor víbázisú ragasztónak hívott, de többnyire folyékony kaucsuk alapú ragasztóval lehetséges. (pl. Butterfly Free Chack, Stiga Aqua Energy) Mindenféle szofthoz alkalmazható, 5-10 perc alatt szárad és igen jól ragad.
Használata: a megszokott módszerrel a szoftot és a fát is be kell kenni, majd száradás után felhelyezni a szoftot. Általában a raagsztóhoz jár valamilyen szivacsos applikátor vagy ecset.

2. A becsörgetés/tuningolás VOC mentes, sokszor "olajos" ragasztónak hívott anyaggal lehetséges.(pl. Butterfly Speed Optimizer ONE) Ez egy nagyon hosszan tartó hatású, de lassan száradó készítmény.
Használata: Csak új szoftra alkalmazható. (bár nekem rétegszedés után is tökéletesen működött) Általában 2-3 rétegben érdemes alkalmazni, a rétegek között 12 óra száradási időt hagyni, majd a fentebb leírt ragasztóval flerakni a fára.. Az így kezelt szoft 1-2 hétig csörög, mindig ugyanolyan, nincs elragasztás és egyéb kellemetlenségek. A hatásidő végefelé célszerű egy másik pár bekezelt szoftot a közelben tartani, hiszen nem lehet csak úgy lekapni-beragasztani-felrakni ha már kiment a tuning hatás, mert a rétegenként 12 óra száradási idő ezt nem teszi lehetővé.

Rétegszedés utáni Bryce FX 2 réteg Butterfly Speed Optimizerrel kezelve


Tippek, hasznos tanácsok:
A FreeChack és minden vizesbázisú ragasztó felvitelekor azonnal réteg képződik, amit a következő becsörgetés előtt el kell távolítani. A fáról könnyedén ledörzsölhető, a szoftról már kissé nehézkesebb. Két megoldást alkalmaztam sikerrel:
1. Ha mérik az ütőt: Vékony rétegben a Speed Optimizerrel be kell kenni, majd kis idő múlva le lehet dörzsölni.
2. Ha nem mérik az ütőt: Hagyományos ragasztóval vékony rétegben be kell kenni, majd a hagyományos rétegszedős módszer alkalmazható.

Új szoft esetén az első kezeléskor az első réteg Speed Optimizert közel 1 óra alatt magába szívja a szoft. A következő rétegnek már néhány órával több kell, a harmadik pedig előírásszerűen betartja a 12 órát. Ezek a paraméterek a hőmérséklettől is függenek. A 3 réteggel kezelt szoftok nagyon felpúposodnak (nem is tudom mit csinálnak a versenyzők, akik 8-12 réteggel kezdik), igen jó kézügyesség kell mire az ember bekeni FreeChack-kel és felrakja, főleg ha már körbe van vágva. Segíthet ha a FreeChack rákenésekor a szoft közepét az ujjunkkal lenyomjuk és így kenjük a szoftra a FreeChack-et, majd ezt a helyet utoljára hagyva befejezzük a műveletet. A FreeChack gyorsan szárad, hajszárítóval még lehet gyorsítani rajta.

Kezd elterjedni egy téveszme, miszerint be kell lakkozni a fát a "vizesbázisú" ragasztó használata miatt, nehogy eláztassa a fát. Nos, a FreeChack nem vizes bázisú (meggyőződésem, hogy más márkák sem) vagy legalábbis nem tartalmaz több folyadékot mint egy hagyományos ragasztó (Egy hagyományos 87g-os fa is felszed 3-5g-ot a hagyományos ragasztás során). Tehát emiatt szükségtelen lakkozni. Ami viszont tény, hogy a FreeChack és társai nagyon erősen tapadnak, mert a Speed Optimizer nagyon meggörbíti a szoftot és ezt valahogy mégis a fán kell tartani. Így a gyengébb szálszerkezetű fák, vagy amiket nem kezelnek gyárilag, hajlamosak kiszálkásodni.

Az "olajos" ragasztók sikeressége még ugyan nem nagyon mérhető, azonban az biztos, hogy nem 100%-osan ugyanaz az érzés. A szoft lágyabb és dinamikusabb lesz (akár két hétig is) szivacsának felépülési ideje növekszik és akinek erre van kihegyezve a játéka, annak kicsit szoknia kell.